Alapszabály

Elfogadva: a 2008. január 19-én tartott Közgyűlésen, egységes szerkezetben a 2007. május 25-én és a 2006. április 21-én tartott Közgyűlésen elfogadott módosításokkal, valamint az alapítók által 1998. december 17-én elfogadott Alapszabály szövegével..

1. §

1.1 A Szövetség neve: Autisták Országos Szövetsége. Rövidített név: AOSZ
Angol neve: Hungarian Autistic Society. Rövidített név: HAS

1.2 A Szövetség székhelye: 1085 Budapest, Baross utca 28. II. emelet 6/A.

1.3 A Szövetség működési területe: a Magyar Köztársaság közigazgatási területe.

1.4 A Szövetség olyan közhasznú társadalmi szervezet, amely a Magyar Köztársaság Alkotmánya 67. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a gyermek megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemre és gondozásra való jog érvényesülése, az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermek jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény 23. Cikk 2. pontjában található a fogyatékos gyermek különleges gondozáshoz való joga megvalósítása, továbbá a közoktatásról szóló törvény 95. §-a (1) bekezdésének d) pontjában előírt, a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását szolgáló pedagógiai programok, megoldások, eljárások kifejlesztése, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben meghatározott közfeladatok végrehajtásának segítése érdekében fejti ki tevékenységét.

1.5 Önálló jogi személyiségű szervezet, mely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, illetve megyei önkormányzati képviselő-jelöltet nem állít és nem támogat.

1.6 A Szövetség bélyegzője:
"Autisták Országos Szövetsége"
1085 Budapest, Baross u. 28. II. em. 6/A.

2. §

2.1 A Szövetség céljai:

2.1.1 Az autista gyermekek és felnőttek valamint családtagjaik érdekeinek szervezett, korszerű képviselete és védelme, a társadalomba való beilleszkedésük elősegítése.

2.1.2 Emberi és állampolgári jogaik gyakorlásának biztosítása, esélyegyenlőségük megvalósítása.

2.1.3 Életkoruknak megfelelő ellátásuk, nevelésük, oktatásuk, foglalkoztatásuk, szociális gondozásuk előmozdítása, szervezése, a családok támogatása.

2.1.4 Az autizmusnak, mint fogyatékosságnak a megismertetése a magyar társadalommal.

2.1.5 Az érintett szülők felkutatása és egymást támogató, segítő közösséggé szervezése.

2.1.6 A már kialakult vagy kialakuló önálló közösségek, autista egyesületek, csoportok együttműködésének segítése. Regionális, megyei szervezetek létrejöttének, szövetségbe való tömörülésüknek ösztönzése, segítése, az ezzel kapcsolatos szakmai tapasztalatok átadása, és a helyi önkormányzati szervekkel kapcsolatos munkájuk segítése, támogatása.
2.1.7 Partnerként, kompetens tárgyaló félként elismertetni a Szövetséget kormányzati erőkkel, parlamenti bizottságokkal, önkormányzati testületekkel, társadalmi szervezetek vezető szerveivel.

2.1.8 Az autista/autisztikus embereket segítő szakmai szervezetek munkájának támogatása.

2.2 A Szövetség feladatai:

2.2.1 Az Szövetség tagjainak, illetve tagságtól függetlenül minden autista/autisztikus ember, valamint családtagja egyéni és közös érdekeinek szervezett védelme

2.2.2 Elősegíteni az autista/autisztikus emberek szociális, művelődésügyi és munkaügyi ellátásáért való küzdelem keretében szociális, egészségügyi, óvodai, iskolai foglalkoztató, védett munkahelyet nyújtó, illetve szociális gondozó intézmények, csoportok vagy egyéni ellátási megoldások kialakítását, létrejöttét, fenntartását, ilyeneket maga is létrehozhat, illetve fenntarthat, működtethet. Az autista/autisztikus emberek foglalkoztatásának, a munka világában történő részvételének elősegítése érdekében foglalkoztató szervezetet, vállalkozást alapíthat, illetve működtethet a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével.

2.2.3 Elősegíteni az autista/autisztikus emberek nevelésével, képzésével és ellátásával foglalkozó szakemberek képzésének megszervezését.

2.2.4 Ismeretterjesztő céljának megvalósítására:
� együttműködik az egészségügy, az oktatásügy és a munkaügy, a szociális igazgatás megfelelő állami szerveivel, a szakemberek speciális képzésének, továbbképzésének támogatására, különös tekintettel a korai felismerésre és a speciális fejlesztési, nevelési módszerekre.
� a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával, előadások szervezésével, szak- és ismeretterjesztő kiadványok megjelenésének támogatásával vagy kiadásával igyekszik a nyilvánossággal az autizmust, mint fogyatékosságot megismertetni a társadalom figyelmének és segítő támogatásának elnyerésére.
� belső, elsősorban tagok számára szervezett képzéssel, tanácsadással, tapasztalatcserével segíti a családokat autista/autisztikus gyermekük nevelésében, ellátásában, problémáik megoldásában.

2.2.5 Hatékonysága fokozására és az autista/autisztikus egyének problémáinak egyetemes jellegét felismerve kapcsolatokat vesz fel és tart külföldi, nemzetközi illetve hazai hasonló célú szervezetekkel.

2.2.6 Az illetékes állami és civil szervezetekkel együttműködve részt vesz az autista/autisztikus embereket érintő és velük kapcsolatos általános intézkedések és jogszabályok kidolgozásában és azok megvalósításában.

2.2.7 A Szövetség a működés módját, a szolgáltatások igénybevételének módját, a beszámolói közléseket, valamint a Közgyűlés és az Elnökség döntéseit Hírlevélben, illetve az Esőember c. időszaki kiadványban történő közléssel hozza nyilvánosságra.

2.2.8 Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek céljaiból következnek.

2.2.9 A Szövetség közhasznú tevékenységét a következő � a szervezet létesítő okiratában szereplő � cél szerinti tevékenységekkel valósítja meg (Kht. 26 §.c.)

1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés
2. szociális tevékenység, családsegítés
3. kutatás
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
5. gyermek és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet
6. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
7. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a
kapcsolódó szolgáltatások

2.3 A Szövetség alapelvei:

2.3.1 A Szövetség céljai elérésére, feladatai ellátására az Alkotmány, illetve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az Autism-Europe által 1992-ben Hágában elfogadott "Autizmussal élő személyek jogi chartája", valamint az Európa-parlament 1995. december 3-án a fogyatékkal élők érdekében hozott diszkrimináció-ellenes záradéka, illetve az Európai Fogyatékosügyi Kongresszus 2002. évi Madridi Nyilatkozata által biztosított minden eszközt felhasznál, beleértve

- az anyagi, szellemi, szervezési erőforrások felkutatását és felhasználását,
- az állami, önkormányzati és szakmai szervek felé való javaslattételt,
- az autizmusban érintettek közös, illetve egyéni jogainak, szükségleteinek képviseletét.

2.3.2 Működésében biztosítja tagjai teljes egyenlőségét, a demokratikus formákat, és azokat elvárja az illetékes partnerektől is.

2.3.3 A Szövetség által nyújtott szolgáltatásokból bárki, tagsági viszonyára tekintet nélkül részesülhet, a Hírlevélben és az Esőember c. időszaki kiadványban esetenként meghatározott módon.

2.3.4 A Szövetség nevében vagy részére történő adománygyűjtés nem járhat a személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A Szövetség nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a Szövetség elnökének, vagy nyilatkozattételre felhatalmazott tisztségviselőjének írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

3. §

3.1 A tagok lehetnek:
a.) természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek (intézmények, gazdasági társaságok)
b.) rendes, pártoló illetve tiszteletbeli tagok.

3.1.1 Rendes tagság:
A Szövetség rendes tagjai lehetnek autista/autisztikus emberek, családtagjaik, a velük foglalkozó, őket segítő természetes, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, feltéve, hogy a Szövetségbe belépnek és kinyilvánítják szándékukat a tagsággal járó jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére.

3.1.2 Pártoló tagság:
A Szövetségnek pártoló tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, amely elfogadja a Szövetség Alapszabályát, tevékenységével vagy anyagi hozzájárulásával a Szövetség céljainak megvalósítását rendszeresen segíti.

3.1.3 A pártoló tag tanácskozási joggal vehet részt a Küldöttközgyűlés munkájában. Igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait. Jogosult az általa nyújtott anyagi juttatás felhasználásának ellenőrzésére. A pártoló tagok általában ugyanazon jogokkal rendelkeznek, mint a Szövetség rendes tagjai, kivéve a választói és választhatói jogosultságot.

3.1.4 A Szövetség Küldöttközgyűlése � bármely rendes vagy pártoló tag javaslata alapján � tiszteletbeli taggá választhatja azokat a kiemelkedő � természetes � személyeket, akik a Szövetség célkitűzéseinek megvalósításában különleges érdemeket szereztek. A tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni. Jogai megegyeznek a pártoló tag jogaival.

3.1.5 A cselekvőképtelen tagok, valamint a korlátozottan cselekvőképes tagok olyan ügyekben, melyekben a Ptk., illetve a bírói ítélet szerint önállóan nem tehetnek érvényes jognyilatkozatot, azt törvényes képviselőjük útján teszik meg, illetve törvényes képviselőjük közreműködésével gyakorolják jogaikat és teljesítik kötelezettségeiket.

3.1.6 A jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényes képviselőjük útján tesznek jognyilatkozatot, illetve gyakorolják tagsági jogaikat, teljesítik kötelezettségeiket.

4. §

4.1 A Szövetségbe való belépés önkéntes elhatározás alapján, a belépési nyilatkozat kitöltésével lehetséges. A jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiség nélküli szervezetek tagfelvételről a Szövetség Elnöksége dönt, a természetes személyek tagfelvételi kérelmét (belépési nyilatkozat) a Szövetség elnöke, vagy az által meghatalmazott személy jogosult elbírálni.. A belépési nyilatkozatban nyilatkozni kell arról, hogy a természetes személy tag cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes - ez esetben a bírói ítélet a cselekvőképességet milyen ügycsoportok tekintetében korlátozta -, illetve teljes cselekvőképességgel bír. A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat elfogadásával és a tagdíj megfizetésével keletkezik.

4.2 A tagság megszűnik:
kilépéssel,
kizárással,
a tag halálával,
a jogi személy megszűnésével,
a Szövetség megszűnésével.

4.2.1 A tagsági viszony kilépéssel bármikor megszüntethető. A kilépési szándékot írásban, az Elnökséghez címezve kell bejelenteni.

4.2.2 Aki tagsági díját a tárgyév március hó 31. napjáig, valamint az ennek megfizetésére irányuló igazolhatóan kézbesített írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizeti meg, annak a Küldöttközgyűlés dönthet a kizárásáról.

4.2.3 Felfüggesztés:
Tagsági díj meg nem fizetése esetén a Szövetség Elnöksége dönthet a rendes tagság felfüggesztéséről a tagsági díj megfizetéséig. A felfüggesztett tag korlátozott jogokkal rendelkezik, sem nem választ, sem nem választható, valamint egyes � egyébként a tagok számára ingyenes - szolgáltatásokra csak költségtérítés ellenében tarthat igényt.

4.2.4 Ki kell zárni a tagok sorából azt, aki a Szövetség céljaival és érdekeivel, illetve az Alapszabály rendelkezéseivel ellentétes, azt veszélyeztető tevékenységet fejt ki,
A kizárásról az Elnökség előzetes eljáráson alapuló előterjesztése alapján a Küldöttközgyűlés dönt. Amennyiben a kizárt tag a Küldöttközgyűlés döntésével nem ért egyet, úgy a Küldöttközgyűlés kizárást kimondó határozata ellen bírósági eljárást kezdeményezhet. Az Elnökség a 4.2.4 pont fennállása esetén rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívását is kezdeményezheti, melyen sor kerülhet a tag tagsági jogviszonyának megszüntetésére.

5. §

5.1 A tagok jogai:
- Tanácskozási, észrevételi és szavazati joggal részt vehet a Szövetség tevékenységében.
- A Szövetség bármely tisztségére választhatók.
- Jogosult ajánlást, javaslatot tenni a Szövetség testületeinek, tisztségviselőinek.
- Jogosult a közösen vállalt feladatok végrehajtásáról tájékoztatást kérni.
- Bírálatot gyakorolhat a Szövetség és annak tisztségviselői tevékenységével kapcsolatban.
- Joga van a Szövetség törvényes működését figyelemmel kísérni, szervezeten belül vagy a törvényes keretek között jogorvoslatot kérni.
- Igénybe veheti a Szövetség által nyújtott szolgáltatásokat és támogatásokat, megkapja az Elnökség által megállapított feltételek szerint a Szövetség Hírlevelét és Újságát.
- A teljes és korlátozott cselekvőképességgel rendelkező, nagykorú tag választási joga korlátlan. A cselekvőképtelen tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja választási jogát.
- Amennyiben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező nagykorú természetes személy tag nem áll közügyektől eltiltás alatt, megválasztható a Szövetség képviseletével nem járó, teljes cselekvőképességet nem igénylő tisztségekre.
- A Szövetség szakmai segítséget nyújt cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes tagjainak abban, hogy az Alapszabályban biztosított jogaikkal élhessenek.
- A tagok jogosultak Szövetségi tagságuk tényét dokumentumaikon feltüntetni.
5.2 A tagok kötelességei:
a./ A tag köteles a Szövetség célkitűzéseinek megvalósítását lehetőségeihez képest előmozdítani.
b./ Köteles az Alapszabály előírásait, a Szövetség testületeinek határozatait betartani.
c./ A tagsági díjat megfizetni.
d./ A tagsági díj éves mértékét az ezen Alapszabályban meghatározott elvek alapján évente az Elnökség határozza meg.
e./ A természetes személy tagok éves fix összegű tagdíjat kötelesek fizetni az Elnökség döntése alapján.
f./ A jogi személyiséggel rendelkező, természetes tagokból álló tagegyesületek a tagdíjfizetés évét megelőző év december 31. napján regisztrált taglétszámuk alapján kötelesek az elnökség által egy tagra meghatározott tagdíj alapul vételével számított tagdíjat megfizetni.
g./ A jogi személyiséggel rendelkező, de a szervezet jellegéből fakadóan természetes személy tagokkal nem rendelkező szervezetek (alapítványok) fix összegű éves tagdíjat kötelesek fizetni az Elnökség döntése alapján.
e./ A jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (intézmények, gazdasági társaságok) fix összegű éves tagdíjat kötelesek fizetni az elnökség döntése alapján

5.3. Tagdíjmentességet élvezhetnek azok a tagok,
- akik önálló jövedelemmel nem rendelkeznek vagy
- szociális körülményeik indokolják vagy
- autizmus diagnózissal rendelkeznek, annak igazolásával.
- Amennyiben a családban élő, önálló jövedelemmel nem rendelkező autista személy családtagjai önálló tagsági jogviszonyt létesítenek, úgy tagdíjfizetésre a család legfeljebb egy tagja köteles. Minden további családtag számára kérelme alapján tagdíj mentességet kell engedélyezni
- Tagdíjmentességet írásban kell kérni, arról az Elnök a körülmények megvizsgálása és értékelése alapján dönt. A tagdíjmentesség engedélyezéséről az Elnök indoklást is tartalmazó írásos határozatot hoz.
- A tagsági jogok gyakorlása egységes, független a tagdíjfizetés mértékétől

6. §

6.1 A Szövetség országos hatáskörű szervei:
Küldöttközgyűlés
Elnökség
Felügyelő Bizottság
Egyéb Bizottságok

6.2 A Szövetség területi szervezetei:

A területi szervezetek lehetnek:

a./ önálló Alapszabállyal, jogi személyiséggel, természetes személy tagsággal rendelkező tagegyesületek.
A jogi személyiséggel rendelkező önálló tagszervezetek a Szövetség Küldöttközgyűlésén az általuk választott, illetve delegált küldöttek útján érvényesíthetik tagsági jogaikat.
- A tagsággal rendelkező tagszervezet legfőbb döntéshozó testülete az Alapszabályában meghatározott eljárási rendben, a választás évét megelőző év december 31. napján megállapított taglétszáma alapján minden megkezdett 20 tag után 1 -1 fő küldöttet választhat, legfeljebb 4 év időtartamra.
b./ Önálló jogi személyiséggel, Alapító okirattal rendelkező de az Alapítvány jellegéből fakadóan természetes személy tagsággal nem rendelkező Alapítványok:
- Az Alapítványok küldötti jogait az Alapítvány legfőbb irányító testületének a vezetője, az Alapítvány mindenkori törvényes képviselője gyakorolja.
c./ Működési engedéllyel és alapító irattal rendelkező, nem önálló jogi személyiségű szervezetek (intézmények, gazdasági társaságok)
- az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tagsági jogaikat a Szövetség Küldöttközgyűlésében mindenkori törvényes képviselőjük útján gyakorolhatják.
A képviseletre jogosult küldöttek nevét, címét a Szövetség Elnöksége számára be kell jelenteni
d./ a Szövetség természetes személy tagjai regionális, megyei, városi, kistérségi, települési (helyi) feladatok ellátására önálló jogi személyiséggel nem rendelkező helyi csoportokat hozhatnak létre.
- Helyi csoport létrehozását legalább 10 fő természetes tag kezdeményezheti.
- A jogi személyiséggel nem rendelkező helyi csoport létrehozását a Szövetség Elnöksége hagyja jóvá.
- A helyi csoport, tagjai közül csoportgyűlésen csoportvezetőt és vezetőséget választ.
- A helyi csoport gyűlését legalább évente egy alkalommal össze kell hívni.
- A helyi csoport gyűlése a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes,
- A helyi csoport tagjai közül a Szövetség Küldöttközgyűlésében történő tagsági képviseletre megkezdett 20 tagonként 1 -1 fő küldöttet választ legfeljebb 4 évre.
- A megválasztott küldöttek személyét a Szövetség Elnöksége számára írásban be kell jelenteni.
- A helyi csoportok részletes működési szabályai, a helyi csoportok Szövetségi támogatására vonatkozó elveket a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

e./ A Szövetség területi szervezeteinek működését a Szövetség anyagai erejének függvényében, az állam által biztosított költségvetési források egy részének átengedésével, illetve egyéb bevételeinek terhére, az Elnökség döntése alapján támogathatja.

A támogatás lehetséges módjai:
- önálló természetes személy tagokkal rendelkező tagegyesületek esetén a szervezet a támogatást megelőző év december 31.-i záró-létszáma alapján megállapított, egy természetes személy tagra számított összeg alapul vételével számított normatív támogatás.
- feladatarányos támogatás pályázat benyújtása alapján. A pályázat kiírására és kiértékelésére az Elnökség jogosult.
- egyéb rendkívüli céltámogatás: valamely fontos szövetségi, vagy helyi feladat megvalósításához nyújtott egyszeri támogatás egyedi pályázat alapján.
- A támogatás kifizetése Támogatási szerződés alapján elszámolási kötelezettséggel történhet.

7. §

7.1 A Szövetség legfőbb szerve a Küldöttközgyűlés.
A Küldöttközgyűlés a rendes tagok által az Alapszabályban foglaltak szerint megválasztott küldöttek összessége, amelyen részt vehetnek, a pártoló és a tiszteletbeli tagok is.
A Küldöttközgyűlés a Szövetséget érintő minden, szabályszerűen előterjesztett kérdésben dönthet.

7.2 A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- Az Alapszabály jóváhagyása, módosítása és kiegészítése.
- A Szövetség elnökének, alelnökeinek, az Elnökség tagjainak, a Felügyelő Bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása, a választott tisztségviselők esetleges díjazásának, költségtérítésének megállapítása.
- A Szövetség évi költségvetésének meghatározása. A közhasznúsági jelentés és az éves beszámoló elfogadása, az éves tagdíj összegének megállapítása.
- Az Elnökség beszámoltatása.
- Befektetési tevékenység esetén a befektetési szabályzat elfogadása. (Lásd: Khtv. 17. §)
- Más szervezettel való egyesülés elhatározása.
- A feloszlás kimondása és döntés a Szövetség vagyonáról.
- A Szövetség stratégiai tervének jóváhagyása.
- Döntés minden olyan ügyben, amelyet a hatályos jogszabály kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyre vonatkozó döntési jogát határozatával saját hatáskörébe utalta.
- A Szövetség Küldöttközgyűlése egyes szervezeti egységeit önálló jogi személlyé nyilváníthatja, ha annak személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei adottak.

7.3 A Küldöttközgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. Minden 4 évenkénti Küldöttközgyűlés egyben tisztújító Küldöttközgyűlés is.

7.3.1 Rendkívüli Küldöttközgyűlést kell összehívni:
Elnökség határozata alapján.
A Felügyelő Bizottság indítványára.
A tagság legalább egy harmada az ok megjelölésével írásban kéri.
A vezető tisztségviselői hely bármely okból megüresedik.
A bíróság döntése alapján, mely esetben a Küldöttközgyűlés időpontját a bíróság határozza meg.

7.4 A Küldöttközgyűlést az Elnökség határozata alapján az Elnök hívja össze a küldöttek részére postai úton megküldött emailes vagy írásos meghívóval, legalább a Küldöttközgyűlés tervezett időpontja előtt 15 nappal.
Az emailes vagy írásos meghívó tartalmazza a Küldöttközgyűlés helyét, idejét, napirendi pontjait, valamint a határozatképtelenség esetére összehívandó új Küldöttközgyűlés helyét és idejét az arra történő figyelmeztetéssel, hogy az ismételt Küldöttközgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendi pontok tekintetében.

7.5 A rendes Küldöttközgyűlés napirendjén szerepelnie kell:
Az Elnökség beszámolójának az elmúlt időszakban végzett munkáról.
A közhasznú jelentésnek.
A Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének az elmúlt időszak költségvetésének teljesítéséről és a Szövetség
gazdálkodásáról, figyelembe véve a közhasznú szervezetek beszámolási szabályait.
Az Elnökség írásbeli javaslatának a következő időszak költségvetéséről.
A fenti kötelező napirendi pontok rövidített írásbeli anyagait a Küldöttközgyűlés időpontja előtt legalább hét munkanappal a küldötteknek meg kell kapniuk.

7.6 Mind a rendes, mind a rendkívüli Küldöttközgyűlés nyilvános, azon bárki megfigyelőként részt vehet.

7.7 A Küldöttközgyűlést a Szövetség Elnöke, vagy az Elnökség által felkért levezető elnök vezeti.
A Küldöttközgyűlésnek jegyzőkönyv-vezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítőt kell választania. A Küldöttközgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyv-vezető és két jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá.

7.8 A Küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon a küldötteknek 50%-a plusz 1 fő jelen van. Ha a Küldöttközgyűlés határozatképtelen, a megismételt Küldöttközgyűlés 15 napon belül, az eredeti meghívóban megjelölt időpontban bármikor összehívható. Ez az ülés az eredeti meghívóban megjelölt napirendi pontok tekintetében a megjelenek számától függetlenül határozatképes. Az erre történő figyelmeztetés az eredeti meghívó kötelező tartalmi eleme.

7.9 A Küldöttközgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

7.9.1 Titkos szavazást kell tartani:
Személyi kérdésekben.
Ha többségi szavazással titkos szavazást rendelnek el.

7.9.2 Többségi, kétharmados szavazás szükséges a következő kérdésekben:
- az Alapszabály jóváhagyása, módosítása
- más szervezettel történő egyesülés elhatározása
- A Szövetség feloszlatásának kimondása és a vagyonról történő rendelkezés

7.10 A Küldöttközgyűlésen minden küldött azonos szavazati joggal rendelkezik.
A Küldöttközgyűlés a Szavazatszámláló bizottság Elnökét és 2 tagját nyíltan, többségi szavazással választja meg.

7.11 A jelölőbizottság
A jelölőbizottság 3 tagból áll.
Személyüket egyszeri alkalomra az Elnökség választja a rendes tagok sorából, nyílt, többségi szavazással.
Feladata: az Elnökségi tagok személyére tett javaslatok összegyűjtése, értékelése és a Küldöttközgyűlés elé terjesztése.

7.12 Szavazatszámláló bizottság
A Szavazatszámláló bizottság tagjait egyszeri alkalomra a Küldöttközgyűlés választja tagjai sorából, nyílt, többségi szavazással.
Tagjainak száma 3 fő, melyből � a Küldöttközgyűlés döntése alapján � egy fő a bizottság vezetője.
Feladata: Jegyzőkönyv készítése a szavazásról, valamint a szavazatok összeszámolása és hitelesítése. Ügyel a szavazás tisztaságára.

8. §

8.1 A Küldöttközgyűlés 5 (öt) tagú Elnökséget választ. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés 4 évre választja. A Szövetség Elnöksége a legfőbb döntéshozó szerv a Küldöttközgyűlés után. Kizárólag a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel.
Feladatai különösen:
- A két Küldöttközgyűlés között irányítja a Szövetség munkáját.
- Gondoskodik a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az Alapszabályban meghatározott feladatok
végrehajtásáról.
- Beszámoltatja a tisztségviselőket, a bizottságok elnökeit.
- Dönt a jogi személyiséggel rendelkező, illetve a jogi személyiség nélküli szervezetek tagfelvételről.
- A Szövetség munkájával kapcsolatos javaslatokat, előterjesztéseket készít, illetve felkéri azok elkészítőit.
- Meghatározza a Küldöttközgyűlés helyét és idejét, összeállítja napirendjét, a Küldöttközgyűlés elé
terjesztendő beszámolók, javaslatok tervezetét.
- Elkészíti saját munkatervét.
- Az Elnök útján beszámol a Küldöttközgyűlésnek az Elnökség munkájáról.
- Jóváhagyja a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát.
- Dönthet minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

8.2 Az Elnökség üléseit a munkatervében megállapított időben, de legalább negyedévente tartja. Az ülés összehívásáról az Elnök gondoskodik, postai úton kézbesített meghívóval, legalább az ülés tervezett időpontja előtt 8 nappal.
A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját és az egyes napirendi pontokat. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

8.3 Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha a tagoknak több mint a fele jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

8.4 Amennyiben az Elnökség taglétszáma 5 fő alá csökken, azt a következő Küldöttközgyűlésen - a választásra vonatkozó szabályok szerint - legalább 5 főre kell kiegészíteni.

9. §

9.1 A Szövetség felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság.
A Felügyelő Bizottság 3 (három) tagból áll, akik maguk közül elnököt választanak (továbbiakban FB Elnök). Felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel a Küldöttközgyűlésnek tartoznak.
Tagjai a Szövetségnél más tisztséget nem tölthetnek be, a Szövetséggel munkaviszonyban nem állhatnak.

9.2 A Felügyelő Bizottság tagjait a Küldöttközgyűlés választja 4 évre. Ügyrendjét és munkatervét a Bizottság maga határozza meg.
Az Elnökségtől, mint vezetőszervtől elkülönülten működik.

9.3 A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább egy évben két alkalommal tartja. Üléseit az FB Elnök hívja össze. Határozatképes, ha az ülésen legalább két tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az FB Elnök szavazata dönt.

9.4 A Felügyelő Bizottság feladat és hatásköre:
A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Szövetség működését és gazdálkodását.
Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy
felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Felügyelő Bizottság tagja a Szövetség vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget.

9.5 Amennyiben a Felügyelő Bizottság működése, vagy valamely tag, tisztségviselő vagy testület bejelentése alapján hiányosságokat észlel, annak súlyához mérten:
Írásban felszólíthatja az érintettet a helyes eljárásra.
Kezdeményezheti tisztségviselő visszahívását, munkaviszonyban álló esetén a munkaviszony felfüggesztését.
A felszólítás eredménytelensége vagy súlyosabb esetben jogosult a Küldöttközgyűlés összehívását kezdeményezni. Ez esetben az Elnök a Közgyűlést 30 napon belül köteles összehívni.
A határidő eredménytelen eltelte estén a Felügyelő Bizottság maga is jogosult a legfőbb szerv összehívására.
Végső esetben a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség vizsgálatát kérheti.

10. §

10.1 A Szövetség választott tisztségviselői:
A Szövetség elnöke és két alelnöke
az Elnökség tagjai
a Felügyelő Bizottság tagjai

10.2 A tisztségviselők feladataikat általában ellenszolgáltatás nélkül látják el. Működésükkel kapcsolatosan azonban költségtérítésben részesíthetők, ennek előirányzatait a Szövetség költségvetésében kell előirányozni. Indokolt esetben a tisztségviselők (kivéve a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait) rendszeres díjazásban részesíthetők, melynek módját és mértékét a Küldöttközgyűlés jogosult meghatározni.

10.3 Tisztségre csak olyan természetes személyt lehet megválasztani, aki nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt és az összeférhetetlenségi szabályozás nem zárja ki megválasztását.

10.3.1 A Szövetség képviseletével nem járó és teljes cselekvőképességet nem igénylő tisztségre korlátozottan cselekvőképes személy is megválasztható, a Ptk. erre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével.

10.4 Összeférhetetlenségi szabályok:

10.4.1. A vezető szervek (Küldöttközgyűlés és Elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b. pont), élettársa a határozat alapján:
- Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
- Nem minősül ugyanakkor előnynek a Szövetség cél szerinti juttatása keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő - cél szerinti juttatás.

10.4.1 Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az, aki
a) A Szövetség bármely vezető szervének elnöke vagy tagja.
b) A Szövetséggel a megbízásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképpen nem rendezi.
c) A Szövetség cél szerinti juttatásából részesül � kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást �, illetve
d) az a)-c) pontokban maghatározott személyek közeli hozzátartozója.

10.4.2. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az, aki
a) A Szövetség bármely vezető szervének elnöke vagy tagja.
b) A Szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképpen nem rendezi.
c) A Szövetség cél szerinti juttatásából részesül � kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást �, illetve
d) az a)-c) pontokban maghatározott személyek közeli hozzátartozója, élettársa.

11. §

11.1 Az Elnök feladata és hatásköre különösen:
- Az Elnökség munkaszervezete tevékenységét az elnök irányítja.
- Önállóan képviseli a Szövetséget harmadik személyek, bíróságok, más hatóságok előtt,
- Ellátja a Szövetség törvényes képviseletét
- Az ügyek meghatározott csoportja tekintetében képviseleti jogát valamely alelnökre és az Elnökség egy másik tagjára ruházhatja, akiknek aláírási joga együttes.
- Jogosult minden olyan ügyben eljárni, amely nem tartozik a Küldöttközgyűlés és az Elnökség kizárólagos hatáskörébe, illetve e szervek valamelyike azt nem vonta hatáskörébe.
- Elkészít, vagy elkészítteti a Szövetség számviteli törvény szerinti beszámolóját, és a közhasznúsági jelentését és ezeket a Felügyelő bizottság, illetve a Küldöttközgyűlés elé terjeszti jóváhagyás végett.
- Köteles Küldöttközgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról gondoskodni.
- Gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szövetséggel munkaviszonyban állók vonatkozásában.

12. §

12.1 A választott két alelnök feladata és hatásköre különösen:
Az alelnökök hatásköri és feladatköri megosztását az Elnökség határozza meg.
Az alelnökök a Szövetség tevékenységének meghatározott szakterületét folyamatosan felügyelik, egyikük az érdekvédelem, másikuk a szolgáltatások területét.
Az elnök akadályoztatása esetén, az Elnökség határozata alapján tartósan, de legfeljebb a következő Küldöttközgyűlésig, meghatározott alelnök teljes hatáskörrel helyettesíti az elnököt.
Végzett munkájukról az Elnökségnek beszámolni kötelesek.

13. §

13.1 Az ügyvezető titkár a tisztséget pályázat útján tölti be. A pályázat feltételeiről, valamint a titkár megbízatásáról az Elnökség dönt.

13.2. Az ügyvezető titkár feladat és hatásköre különösen:
A Küldöttközgyűlés és az Elnökség határozatainak megfelelően, azok ülései között folyamatosan intézi az Szövetség ügyeit, vezeti a Szövetség központi irodáját.
Vezeti a Szövetségi határozatok tárát, melynek tartalmaznia kell a következőket:
A Küldöttközgyűlés és az Elnökség
- határozathozatalainak időpontját,
- meghozott határozat tartalmát,
- meghozott határozat hatályát,
- a döntést támogatók és ellenzők számarányát,
- illetve nyílt szavazás esetén a személyét.
Irányítja a Szövetség ügyviteli szervezetét az Elnök általános felügyelete mellett.
A Felügyelő Bizottság felügyelete mellett elvégezteti a Szövetség könyvelését.
Tevékenységéről beszámolni tartozik az Elnökségnek, valamint évente egyszer a Küldöttközgyűlés előtt szervezetszerű jelentést kell adnia.

13.2 Az ügyvezető titkárt tartós akadályoztatása esetén az Elnökség egy � az elnökség által � erre kijelölt tagja helyettesítheti, de legfeljebb a következő Küldöttközgyűlés időpontjáig.

Az ügyvezető titkár tisztségének időtartama alatt munkaviszonyban áll az Egyesülettel, tevékenységéért munkabérre és költségtérítésre jogosult, melynek mértékét az Elnökség állapítja meg.
A pályázat útján elnyert tisztség megbízási szerződés alapján is ellátható.

14. §

14.1 A Szövetség elnökének, alelnökeinek és titkárának részletes feladatait, valamint a hatásköri és működési szabályokat a Szövetség szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

15. §

15.1 Az Elnökség tagjai aktívan részt vesznek a testület munkájában, megbízásuk esetén egy-egy feladatkört irányíthatnak, bizottságot vezethetnek. Végzett munkájukról a Küldöttközgyűlésnek beszámolni kötelesek.

16. §

16.1 A Bizottságok
Az egyes szakterületek ellátására, az Elnökség munkájának segítésére, meghatározott feladatok elvégzésére, döntések előkészítésére az Elnökség állandó Bizottságok felállítását határozhatja el.

16.2 A bizottságok 3 tagúak, kivéve Esőember szerkesztőbizottsága, mely legalább 3 legfeljebb 5 tagból áll. Elnököt a tagok egymás közül választanak.

16.3 A tagok személyére bármely Szövetségi tag és az Elnökség tehet javaslatot, lehetőség szerint annak figyelembevételével, hogy a bizottság legalább egy tagja az adott területet jól ismerő, szakmailag képzett személy legyen.

16.4 Az állandó bizottságok tagjait a javaslatok figyelembe vételével az Elnök kéri fel. A tagok személyéről a tagságot a Hírlevélben vagy a Szövetség lapjában tájékoztatni kell.
16.5 Az állandó és ideiglenes bizottságok tagjai munkavégzésükkel kapcsolatos költségeik megtérítésére jogosultak.
16.6 A bizottságok részletes feladat és hatásköri, működési szabályait a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

17. §

17.1 Eseti feladatok ellátására az Elnökség ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

17.2 Az ideiglenes bizottságok tagjait az elnök kéri fel. Megszüntetésükre az elnök jogosult.

18. §

18.1 Az állandó és ideiglenes bizottságok tagjai munkavégzésükkel kapcsolatos költségeik megtérítésére jogosultak.

18.2 A bizottságok részletes feladat és hatásköri, működési szabályait a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

19. §

19.1 A Szövetség � testületi munkájának segítésére, az adminisztrációs, pénzügyi és számviteli feladatok ellátása érdekében ügyviteli szervezetet hozhat létre és tarthat fenn.

19.2 Az ügyviteli szervezet tagjai mindazok a személyek, akik a Szövetséggel valamilyen rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak.

19.3 Az ügyviteli szervezetet az elnök általános felügyelete mellett az ügyvezető titkár irányítja.

19.4 Az ügyviteli szervezet jogállását és feladatait, létszámát és összetételét az Elnökség által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat részletesen meghatározza.

20. §

20.1 A Szövetség vagyoni - pénzügyi forrásai:
- az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
- a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
- az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
- a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
- a tagdíj;
- egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
- a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

20.2 A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordíthatja. A Szövetség az államháztartás alrendszereitől � a normatív támogatás kivételével � csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A Szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

A Szövetség a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját � a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével � cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A Szövetség bármely cél szerinti juttatását � a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint � pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből � az eset összes körülményeinek mérlegelésével � megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

20.3 A Szövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági beszámolót készíteni.
A közhasznúsági jelentés elfogadása a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közhasznúsági jelentés tartalmára a Ksztv. 19.§ / 3 / bekezdésében foglaltak az irányadók, így a közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

20.4 A költségvetés egyes tételei közötti évközi átcsoportosításokat, amennyiben azt a feladatok indokolják, az Elnökség határozhatja el, melyről a legközelebbi Küldöttközgyűlésen be kell számolnia.
20.5 A Küldöttközgyűlés a Szövetség tagszervezeteit anyagi erejéhez mérten meghatározott célokra pályázat vagy egyedi elbírálás alapján � pénzbeli támogatásban részesítheti. A támogatás célszerinti felhasználását, szabályszerűségét, minőségét a Felügyelő Bizottság ellenőrzi.

20.6 A Szövetség működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő a Szövetség gazdálkodásáról a Küldöttközgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
A Szövetség köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy a Szövetség tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen Alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

20.7 A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel, tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

20.8 A bankszámla felett az elnök rendelkezik, akként, hogy a banki megbízás az Elnökség erre kijelölt két tagja közül legalább az egyik tag és az elnök aláírásával érvényes: név szerint dr. Szilágyiné dr. Erdős Erika elnök, ill. Szilvásy Zsuzsanna alelnök.

21. §

21.1 A Szövetség megszűnik, ha
Feloszlását a Küldöttközgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja.
Más egyesülettel való egyesülését a Küldöttközgyűlés kimondja.
A Bíróság feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.

21.2 Megszűnése esetén a Szövetség vagyonát a fennálló követelések kielégítése után a Közgyűlés határozata szerint kell szétosztani.

22. §

22.1 Az elnök köteles a vezető szervek (Küldöttközgyűlés, Elnökség) határozatairól az érintetteket írásban, az átvételt igazolható módon, a határozat meghozatalát követő 15 napon belül értesíteni. A vezető szerv határozatait a Szövetség elnöke köteles a Szövetség lapjában ("Esőember") a határozatot követő első lapszámban közzétenni.

22.2 Bárki előzetes bejelentkezés alapján betekinthet a Szövetség működésével kapcsolatos irataiba. A tagnyilvántartás tekintetében az adatvédelmi korlátozásokra tekintettel élhet betekintési jogával, mely korlátozásokat a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

22.3 Azokban a kérdésekben, amelyekről az Alapszabály nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései és az Egyesülési Jogról szóló 1989. évi II. tv., továbbá a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Budapesten, 2008. január 19.

A Közgyűlés felhatalmazása alapján

Dr. Szilágyiné dr. Erdős Erika elnök

P. H.