|
Szülői kérdés: Mit tegyek a fiam kamaszkori szokásaival?
15 éves autisztikus (+súlyos értelmi fogyatákosnak diagnosztizált ) nembeszélő fiú anyukája vagyok. Sajnos a kamaszkor hozott néhány rossz szokást a gyerek elég sokat foglalkozik a "testével".
Amit más kamaszfiú
bezárkózva csinál,nos ezt az én gyerekem bármikor, ha kedve tartja
.Pszichiaterhez fordultunk, aki risperdalt írt fel.Egy hét után a
gyerek teljesen lelassult, hideg rázza, nincs étvágya szóval sok
mellékhatás jelentkezett. Kérem, írják meg, ha van hasonló
tapasztalatuk, hogy mitévők legyünk.
Köszönettel, egy aggódó anyuka
Széplaki Mirjam válasza
Tisztelt Aggódó Anyuka!
Ez egy nagyon nehéz időszak, és sajnos évekig problémák lesznek, erre fel kell készülni.
Az tünt nekem a legjobb megoldásnak, ha a fiúnak kijelölünk egy helyszínt, pl. a saját szobáját ahol zavartalanul élheti a "magánéletét" és ehhez következetesen ragaszkodunk. A saját fiam is megtanulta ezt a szabályt, és azóta könnyebb az életünk.
A Risperdállal kapcsolatban nagyon szokatlan mellékhatásokat írt le. Ezért az a kérésem, hogy feltétlenül vegye fel a kapcsolatot a felíró orvossal, és beszélje meg vele a helyzetet.
Üdvözlettel, Széplaki Mirjam
Sajó Eszter válasza
Kedves Anyuka!
Először is javaslom, hogy konzultáljon újra a pszichiáterrel. Ha csupán a fent említett probléma miatt írta fel a Risperdalt, és ennyi mellékhatása van, érdemes újragondolni a szedését.
Ami fia kamaszkori viselkedését illeti: gyakran találkozunk ehhez hasonló nehézségekkel autizmussal élő fiatalok esetében, szociális megértési problémájukból fakadóan jelentkeznek az Ön által is leírt viselkedések.
Amit tehetünk, hogy megtanítjuk nekik, mit és hol lehet csinálni.
Jelen esetben azt kellene a fiának megtanítani, hogy a testével foglalkozni csak a szobájában, „zárt ajtók mögött” lehet. Ehhez arra lenne szükség, hogy - kezdetben otthoni környezetben - amint megjelenik a viselkedést, beküldik/bekísérik őt a szobájába, és ott hagyják, hogy foglalkozzon a testével.
Érdemes ezt valamilyen vizuális segítséggel is alátámasztani: attól függően, hogy fia mit ért meg, képpel, fényképpel, esetleg egy tárggyal jelezni, hogy a megjelenő viselkedés megfelelő helyszíne a saját szobája. Feltételezhetően az, hogy fia súlyos értelmi sérülése nehezebbé, és hosszabbá teszi a tanulási folyamatot; mindenképpen következetesen tovább kell próbálkozni.
Amennyiben ez a viselkedés nyilvános helyen jelentkezik, kellene találni egy olyan helyettesítő tárgyat/tevékenységet, ami az adott pillanatban kiváltja a nemkívánatosat (pl. egy kellemes tapintású anyag szorongatása, simogatása – itt az Ön kreativitására, és fia ismeretére van szükség, hogy megfelelő helyettesítőt találjon).
Természetesen ez is hosszabb tanulási folyamat eredményeképpen működhet.
Üdvözlettel, Sajó Eszter
|